Hírek
Február 9-én talán a legismertebb és legnépszerűbb magyar színészházaspár, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter látogat el a Gózonba, hogy vendégjátékként, kamaraelőadás formájában megidézzék William Shakespeare örökbecsű remekművét, a Rómeó és Júliát. Az És Rómeó és Júlia című előadásban ketten vannak a világot jelentő deszkákon: egy szerelmespárt alakítanak, egy halálra ítélt, halhatatlan szerelem történetét. Ám varázsos játékukkal életre keltik egész Veronát is. Testük egyben az előadás díszlete is, ők maguk a színház.
"Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azzal a korlátlan fantáziával (játékosan mégis komolyan véve), ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia." - Rudolf Péter
"Aki ismeri a történetet, annak élvezetes a két tehetséges, rokonszenves színész. Aki a történetre kíváncsi, az kapaszkodhat, mit ért meg mindebből. Amúgy zene, mozgás, mimika, átváltozás, kellékek puritán használata rendben. Minden invenciózus, a helyén van. A dajka szerepét bátran felvállalja, aki éppen ráér. Mercutio-ét is. Apa-anya szintén rendben. Sok vidám kacaj forrása, ahogyan a dajka ide-oda futkos, s ahogyan Rómeót féltik a barátai. Szintén kettős megjelenítést kap a derék Lőrinc barát. Hol Nagy-Kálózy, hol Rudolf kapja magára a barátcsuhát. Az erkély-jelenetnél Rudolf Péter a könyöklőt is adja. Nagy-Kálózy papként is, dajkaként is, Rómeó barátjaként is helytáll, nincs szükségük a nemi identitás szigorú szétválasztására. Egyszerű, csuklyás, szürke, kétrészes ruhájuk alkalmassá teszi őket mindenféle lény megszemélyesítésére. Elég odavetniük egy csipkekendőt: ím, dajkává változott. Elég felemelniük a fejüket - ha ezt különböző ritmusban, szép koreográfia szerint teszik, tudjuk, különböző időben ébredtek a félelmetes sírkamrában. Számtalan efféle lelemény ékesíti a játékot. Szép ez így. Jó zene, szép és tehetséges emberek találnak új lehetőségeket a maguk és a klasszikus mű megmutatására. Nevezzük beavató színháznak: teljes a siker, örülünk." - Budai Katalin színikritikus
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó






















