A tragikomikus hangvételű előadás egy üzemben játszódik, ahol a dübörgő szalagsor mellett, rengeteg tojás, szalmabálák, zajos gyári eszközök között – azaz nagyon is realisztikus környezetben – filozofikus párbeszédek hangzanak el. Hogy pontosan kik beszélgetnek, nem tudjuk, a szereplők kilétére magának a nézőnek kell rájönnie…

Az aesopusi metaforikus nyelven írt történetek, azaz Richard Bach Jonathan, a sirály, Viktor Pelevin egyik novellája, A Sárga Nyíl kötetben napvilágot látott a Remete és Hatujjú című írás, valamint George Orwell Állatfarmja alapján színpadra állított darabban az alkotók olyan kérdésekre keresik a választ, mint az emberi tévedések eredete és természete, a nemzedéki tapasztalat hiábavalóságának oka. Az előadásban felidézik az emberi élet különböző szakaszainak sajátosságait, így megelevenítik a gyermek- és időskor jellegzetességeit. A gondolati síkon központi szerepet kap a metamorfózis mint folyamat.

A bölcseleti felvetések értelmezésében Oleg Melnyicsuk rendezőre – saját bevallása szerint – nagy hatással volt id. Pieter Brueghel a Bábel tornya építése és Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című festménye.