Gérard:  Stephanie…?

Stéphanie:  Gérard.

Gérard:  Nagyon jól esett ez a kis beszélgetés… De tényleg!... Te igazán rendes, ritka rendes ember vagy.

Stéphanie:  Ugyan már!

Gérard:  De igen… Ha bajban volnék, habozás nélkül hozzád fordulnék.

Stéphanie:  Hallgatlak.

Gérard:  Stéphanie Marceau. Leszel a feleségem?

Stéphanie:  Én?! Már hogy én? A feleséged?

Gérard:  Úgy értem negyed órára, húsz percre. El kellene játszanod a feleségem szerepét. Mindent elmagyarázok.

Gérard Desforges jól menő fogorvos Párizs belvárosában, agglegény, a nők kedvence. Rövid és szenvedélyes viszonyba keveredik a gyönyörű, nála húsz évvel fiatalabb Antoniával, aki egy lemondott randevú után öngyilkosságot kísérel meg. Gérard heves érzelmi felindulásában megkéri a lány kezét. Ám megfeledkezik arról, hogy azt hazudta barátnőjének, hogy nős, háromgyermekes apa. Ez egy régi, jól bevált trükkje arra, hogy a nőket ne engedje magához túlságosan közel. Ahhoz, hogy "megnősülhessen", tehát előbb "el kell válnia". De honnan kerítsen egy feleséget? Ki lesz az, aki belemegy a játékba és eljátssza a feleség szerepét? Természetesen - gondolja Gérard - Stephanie Marceau, a megbízható asszisztens a fogászati rendelőből…