Színházak
Budaörsi Latinovits Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai JenőJános vitéz
- Kukorica JánosÓdor Kristóf
- IluskaPáder Petra
- BagóMarton Róbert m.v.
- MostohaSpolarics Andrea
- Francia királyBregyán Péter
- Francia királylányGerencsér Alexandra m.v.
- StrázsamesterHerczeg Tamás m.v.
- CsőszIlyés Róbert
- Bartolóudvari tudósBöröndi Bence e.h.
Közreműködnek a Keleti István Művészeti Iskola és a Thália Tanoda végzett növendékei, valamint a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés hallgatói.
- rendezőFrigyesi András
- látványSafranek ZitaRákay Tamás
- dramaturgBognár Éva
- zenei vezetőDarvas Ferenc
- koreográfusBóbis László
- világításBachraty Gábor
- rendezőasszisztensJuhász Gabriella
Kukorica-Kukorica János mindannyiunk gyermeke, olyan, mint mi vagyunk, magyarok – vagy amilyenek lenni szeretnénk. A sorsa kilátástalan, a szerelme reménytelen, a környezete olyan ellenséges, hogy végül menekülésre kényszeríti: ám ő hősiesen állja a sarat. Szerelmében vakmerő, ebből kifolyólag bajba kerül, Napnyugatra is elvetődik, ahol – bátorsága eredményeként – kivívja a sikert. Kikerül származása megítélési tömlöcéből, majd hazatér, hogy sikerei gyümölcsét leszüretelje – ami persze minden eddigi próbatétele közül a legnehezebbnek bizonyul. Ő azonban nem azért magyarosított időközben Kukoricáról Vitézre, hogy ettől az inába szálljon a bátorság. A kutyafejű tatárok után legyőzi a Halált is. És közben énekel, dalol, dúdol – de úgy, hogy a szívnek meg kell beléje szakadni.
Belé is szakadt: úgy mondják, a bemutatón, kerek száztizenegy évvel ezelőtt, könnyekben tört ki boldog-boldogtalan, csak a viharosan tapsoló kezek emelkedtek ki a könnyek kéktiszta tavából, mely azóta is csak árad és árad, rendületlenül.
Végül egészen Budaörsig csaptak a hullámai: most, hogy a színháznak önálló társulata lett, amely szinte a teljes színlapot kitölteni képes, és most, hogy bármilyen okból újra húsbavágó lett a kérdés, hogy kik vagyunk és hova artunk, igazán vétek lenne nem műsorra tűzni minden idők legmagyarabb daljátékát, amelyet minden idők legmagyarabb népmeséjéből álmodtak színpadra, amely népmesének név szerint ismerjük a szerzőjét, a tót/szlovák, de mégis magyar Petrovics Petőfi Sándort.