József Attila, Radnóti Miklós, Faludy György. Mi a közös bennük? A kor, amelyben születtek és alkottak.

Az előadás e három, majdnem egy időben született, de különböző életutat megjárt költőóriás eltérő személyiségét, élet- és világérzését mutatja be verseiken keresztül. Verseiken keresztül, melyek gondolatilag néha párhuzamosak és olyan mélyebb azonosságot sejtetnek, melyek mintha a magyar kultúra közös gyökeréről fakadnának. Ha egy számegyenesen kellene szemléltetnünk e három költő "életrevalóságát", a zérushoz legközelebb József Attila helyezkedne el, Radnóti pedig valahol Attila és Faludy között félúton. Azonban mindhármuk költészetében megnyilvánul valami eltérő, de egyetemes igazság, mely mindannyiunk számára tanulságul szolgál.

Az előadás keretét Faludy Tanuld meg ezt a versemet című költeménye adja, mely Faludytól szokatlan pesszimizmussal, keserves jövőt jósol civilizációnknak. A vers érdekessége, hogy jóslata, mely a 80-as években - tehát még az ezredforduló előtt! - Kanadában fogalmazódott, szinte szó szerint megvalósulni látszik.

Különösen érdekes lehet középiskolai tanulók és tanáraik számára hatvan percben együtt látni, hallani e három költőt, mint mélyen gondolkodó és érző EMBER-t is, akik az elődökre épülő költészetükkel megalapozták mai irodalmunkat.

Az előadás mintegy esszenciája a Versszínház kilenc esztendeje indult versszínházi előadássorozatának, melyben Turek Miklós monodrámai formában mutatja be magyar költők életét és költészetét.

Versszínház a Latinovits Színházban - ez nem szorul magyarázatra. „Az ember, a költő legszemélyesebb, legtömörebb, legemelkedettebb kifejezése a vers. A legszebb, legszentebb játék. A kifejezhetetlen körültáncolása, ritka, míves szavak gyurmája, az álom földi mása, a legősibbnek, a dalnak édestestvére, mely átvezet a zenéhez, képhez, szoborhoz, házhoz, tánchoz… Valami, ami a születése pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.” – vallotta Latinovits Zoltán, a renaissance formátumú, folyton a tökéletességre törekvő művész. Versszínházi sorozatunk kezdetén méltányosnak gondolom, ha az Ő rendcsináló igényével az emberi lélek műhelyében, a színházban fogalmazzuk meg József Attila, Radnóti Miklós és Faludy György emlékét.

Frigyesi András

Turek Miklós közel egy évtizede hozta létre Versszínházát, amely ezzel a produkcióval indít hosszútávúra tervezett közös munkát a Budaörsi Latinovits Színházzal. A teátrum - talán névválasztásából is sejthető - tudatosan és folyamatosan kötelezi el magát a költészet mellett. A Budaörsi Színházi Napok keretében még szeptemberben Jordán Tamás és Sinkovits-Vitay András, majd az elmúlt héten Bálint András kápráztatta el a nézőket költeményekkel a színpadáról.