Almaviva gróf álnév alatt vallja meg szerelmét Rosinának. A gyámapa, Bartolo doktor akadályozza a szerelmesek találkozását, ezért Almaviva hol részegként, hol a beteg énekmester helyetteseként jut be a házba. Figaro segíti a szerelmeseket egészen a házasságig.

– „Klasszikus szerelmei történet ez, de több is: a zeneirodalomnak az a műve, amely leginkább a pénzről szól. Az igazi főszereplő a pénz" – magyarázza Szinetár Miklós rendező. – „Az opera tele van cselszövéssel, intrikával, szerelemmel és vágyakozással, de valójában a pénz körül forog minden: kit mennyiért lehet megvesztegetni, kinek mennyi a pénze és a hatalma." A neves rendező szerint – aki A sevillai borbélyt nem először állítja színre –, a mű nagyon aktuális, mert mi másról szól ma (is) minden, ha nem a pénzről.

A sevillai borbély – mivel ismert, úgynevezett slágeropera – kettős feladat elő állítja a rendezőt: a néző olyan klasszikus előadást szeretne kapni, amelyben eléneklik és elmesélik a történetet, másfelől mindig szükség van valami újra. A debreceni Sevillai is ilyen lesz – ígéri Szinetár Miklós. Nem lesz benne semmiféle erőltetett modern „izé", de nem operamúzeumi előadást készítünk, hanem érdekes, játékos, vicces darabot a pénzről, és mindarról a felfordulásról, amit a pénz okoz.