Mi lenne, ha egyszer mindenki pontosan azt mondaná, amit gondol? Alceste ezt választja. Nem hízeleg, nem udvariaskodik, és nem viseli el a képmutatást. Egyetlen problémája, hogy beleszeret Célimène-be – egy fiatal, szellemes özvegybe, aki otthonosan mozog a társasági életben, és akinek szalonjában egymást érik az udvarlók, a pletykák és a szócsaták.

Alceste mindenkitől teljes őszinteséget követel, legfőképpen attól a nőtől, akit szeret. De lehet-e szeretni valakit úgy, hogy közben meg akarjuk változtatni? Meddig érdemes ragaszkodni az elveinkhez, ha azok a kapcsolatainkat is próbára teszik? És biztos, hogy mindig csak a többiek viselnek álarcot?

Molière Mizantrópja több mint három és fél évszázad után is meglepően ismerős: szellemes, kegyetlenül pontos, és olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre ma sem könnyű válaszolni.

A Békéscsabai Jókai Színház felkérésére Parti Nagy Lajos készít új átiratot a komédiából. Nyelvi humora, iróniája és szabadsága különösen jól találkozik Molière világával. Az új változat mai hangon szólal meg, miközben megőrzi a darab könyörtelen pontosságát és komédiáját.