Ma már retro mindaz, amit valamikor a ’70-es években az emberek mindennapi valóságként éltek meg tömbházlakásaikban, a múlt rendszer emblematikus és a mai napig álló vívmányaiban.

Egy tömbház, avagy blokk – lépcsőházaival, emeleteivel, lakrészeivel, a vékony falakkal, a szomszédokkal és a házkulcsot a nyakukban hordozó gyerekekkel – amolyan emberi hangyaboly sok egyéni sorssal. Persze ezek, a blokkba bezsúfolt életek nem zajlanak konfliktusmentesen...

Radu Afrim, a Tompa Miklós Társulat két nagysikerű produkcióját Az ördög próbáját (2013) és A nyugalmat (2014) jegyző rendező újabb előadáson dolgozik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán.

A ’70-es évek Romániáját idéző előadás egy olyan korba repít (vissza), amikor az emberek abban a blokklakásban éltek, amit kiutaltak nekik, amikor a kazettofon szenzációszámba ment, az ökologikus és a depresszió pedig nem képezték a mindennapi szókincs részét.