A nyolcvanas években járunk, amikor két egyetemista, Philip István ? a ?rímhányó Romhányi? legjobb tanítványa ?, valamint Bárány Ferenc megálmodja ezt a vérbő komédiát. Hol volt ekkor még a vámpír-hype! A két szerző vagy harminc évvel megelőzte korát. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt a rövid, de annál ütősebb darabot.

A Vérszipoly ? egy vérbő komédia

„Jaj, de sanyarú a vámpír élet!

Régen minden nyak a vámpíré lett –

Ám ma kutyába se vesznek, s életlen fogunk!

Régen minden ember bújt előlem,

Ám ma vígan űznek gúnyt belőlem,

De hogyha nem lapul hiúz e nőben,

Ma vért szopunk!”

Adott egy kielégítetlen, szerelemre éhes ifjú grófné, akinek fixa ideája, hogy vágyait egy vámpír elégítené ki a legjobban. Adott

egy öregecskedő gróf, aki a problémát egy álvámpír felbérelésével orvosolná. Szándékai szerint a helyi téesz egyik parasztja

– aki fusiban vámpírjelmezben hozza a frászt az arra kijelöltekre – jól megijeszti a grófnét, aki emiatt kigyógyul a beteges

vámpírmániából. A briliáns tervet azonban keresztülhúzza, amikor színre lép az igazi vámpír...