Mióta világ a világ, vannak megfigyelők és megfigyeltek. Akar Ön is megfigyelő lenni? Akkor jöjjön el a (D) 200 férőhelyes Mikroszkóp Színpadra, és figyelje meg legújabb kabarét.

Ne aggódjon, közben Önt is folyamatosan megfigyelik. Az előadás alatt az erre a célra megfelelően kiképzett embereink a kabátját is szemmel tartják a ruhatárban.

A megfigyelés nem betegség, hanem velünk született adottság, a legmagasabb rendű önvédelmi képesség - (nélküle nagyon megvágnánk magunkat borotválkozás közben, a hölgyek pedig a fülükre kennék a rúzst) -, csak a történelem folyamán néha túlzásba vittük. Akadt ember, aki önmagát annyira megfigyelte, hogy később föl is jelentette a tükörből megismert, számára napról napra gyanúsabbá váló alakot.

Valamikor régen, amikor még nem sajátítottak ki mindent a politikusok, ügynököknek neveztük a mozgóárusokat, a biztosítási szakembereket, az FBI, KGB foállású hivatalnokait, szakmunkásait, valamint a bedolgozókat.

Közülük nőttek ki rendszerváltás utáni példaképeink.

Mennyi médiasztár! Szinte elhomályosítják James Bond, dr. Sorge, Mata Hari emlékét, vagy Mulder ügynököt az ismert tv-sorozatból, aki azt mondogatta, hogy az igazság odaát van.

Persze olyan idők is voltak, amikor mi meg azt mondogattuk, hogy nincs igazság! Legfeljebb, hogy borban az igazság. Aztán zárjegyet kapott a bor, ráadásul akkora volt a termés, hogy mára lassan az egész igazság a nyakunkon maradt.

A tévékben viszont manapság csak azt a fajta igazságot mutogatják, amit a rejtett kamera megfigyelt. Valóság show-k, Híradók, Tények, leleplező riportok egymás hegyén, hátán. Meglesik az eseményeket, az áldozatokat és a megfigyelt megfigyelőket. Egy idő után az ember szinte már nem is tud hova kapcsolni, csak kikapcsolni. Kész kabaré!