„Sohasem tagadtam, hogy a Bolyai János estéjét én nem monodrámának akartam megírni… A darab első változatában még majdnem két tucat „ellenfelet” kínáltam fel Bolyai Jánosnak, de tudomást sem akart venni róluk… valószínűleg azért viselkedik így – töprengtem - , mert életének azon legnehezebb szakaszában, amelyet én drámaírás közben megpróbáltam megjeleníteni, senki emberfia nem akadt, aki akár egy jó szóval segíteni próbált volna rajta. Mit is mondhatott volna drámabeli életében azoknak, akik valóságos életében éppen akkor kerülték el háza táját, amikor éppen legnagyobb szüksége lett volna, vigasztaló, biztató emberi szóra… Mit mondhatott volna azoknak, akik gyávaságból vagy közönyből magára hagyták?...

Varga Vilmos színművész öntörvényű egyéniség, nagyot vállaló… és hisz a színjátszás értelmében. Vállalván a Bolyai Jánosok példájára a „legnehezebbet”; választván az oly könnyű, de szánalmas színházból élés helyett az oly „nehéz”, de lelket gazdagító-erősítő, gerincet edző színházért létet” – Kocsis István vallomása

A Rövid Dráma Hete című fesztiválon alakítási díjat nyert Varga Vilmos