Sárbogárdi Jolán sokat sír. Sárbogárdi Jolán idegi alapon sokat ír. Sárbogárdi Jolán operett-felhőkön táncol a szutykos vidéki állomás jegypénztárában, és vérét ontja a szabadságért a harcmezőkön, ha kell. Sárbogárdi Jolán nem ismer megalkuvást, a szerelemben meg, pláné. Sárbogárdi Jolán százszor is aláírja, hogy: Sárbogárdi Jolán, csak könnyekkel papírba áztatott huszerettjét vennék már egyszer észre a színi területen…

Parti Nagy Lajos a költészetében két évtized során kialakított, véresen játékos nyelv- és világszemléletét úgy alkalmazza leghétköznapibb hétköznapjaink észre sem vett drámai helyzeteire, hogy az eredmény egyszerre színtiszta költészet és a valódinál igazabb valóság. „Parti Nagy igazi nyelvvarázsló. Nála teste-lelke van a szónak. Áldás és átok a színésznek, mert habár, minden szó mögött Valaki van, azt megszemélyesíteni egyáltalán nem könnyű feladat.A Parti Nagy által használt szójátékok, kifejezések sok esetben egészen ismerősen hangzanak. Irodalmi idézetek, szlengek, vaskos káromkodások és közhelyek oly nagyszerű módon keverednek, hogy az összhatás a lehető legtisztábban közvetíti azt a drámai állapotot, hangulati színezetet, amely által a színpadi szituáció egyszerre tud hiteles lenni és ugyanakkor elvonatkoztatható” - írja Szabó K. István rendező Parti Nagy Mauzóleum című szövege kapcsán, amelyet 2010-ben állított színpadra Nagyváradon.