Vannak barátságok, amelyek mindent kibírnak. De vajon az őszinteséget is?

Három koranegyvenes férfi. Barátok a gimnázium óta. És bár sok minden megváltozott körülöttük, egyvalamihez ragaszkodnak: a rendszeres közös vacsorákhoz, amikor néhány órára félretehetik a családi gondokat, a munkát, a kudarcokat, és újra azok lehetnek, akik egykor voltak. Legalábbis ezt szeretik hinni…

Jules megrögzött agglegény, aki ma is ugyanolyan elszántan keresi az igazit, mint húszévesen. Pascal házassága zátonyra futott, és egyre kevésbé biztos benne, hogy érdemes újabb esélyt adnia egy kapcsolatnak. Fabrice viszont húsz éve él házasságban, két gyerek apja, és szilárdan hisz a kiszámítható élet előnyeiben. Három életforma, háromféle elképzelés a boldogságról.

A szokásos férfiestjük azonban felbolydul, amikor kiderül: hamarosan megérkezik Charlotte, volt osztálytársuk, akibe annak idején mindhárman reménytelenül szerelmesek voltak. A találkozás felkavarja a régi emlékeket, újraéleszti az egykori rivalizálást. Hogy oldják a kezdeti zavart, előveszik régi játékukat: „Felelj, ha mersz!” A szabályok egyszerűek, a következmények már kevésbé: nincs tiltott kérdés, és nincs mellébeszélés. Márpedig negyven évesen az embernek már jóval több a rejtegetni valója, mint kamaszként.

Philippe Lellouche szellemes, fordulatokban gazdag kamaravígjátéka egyszerre mulatságos és érzékeny történet a barátságról, a szerelemről, az idő múlásáról, az elszalasztott lehetőségekről. Egy régi játék elveszíti ártatlanságát: sokkal nehezebb bevallani azt, amiről önmagunknak is évek óta hazudunk.