Az utóbbi évek egyik legmegrázóbb, legnagyobb hatású kortárs drámája Vaszilij Szigarjev (1977) Plasztilinje. Főszereplője egy 17 éves fiú, aki valahol az Uralon túl, Oroszország egyik eldugott, kilátástalan jövőjű városában él. A Lityeraturnaja Gazeta szerint : \"a színdarab valójában nem arról szól, hogy milyen nehéz gyermeknek lenni a felnőttek bűnös világában, nincs benne sem moralizáló szándék, sem társadalmi felhang, egyáltalán nincs benne értékelő pozíció, csak a létezés megrázó tragikuma, nem egy ember életéé, hanem magáé a létezésé. A Plasztilin komor fiziológiai karcolat, fekete-fehér röntgenfelvétel a vidéki légszomjról, ahol vasistenek degenerált gyermekei élnek.\"
A darabot az A. Kazancev és M. Roscsin Drámaírói és Rendezői Központ vitte színre először, 2001-ben. Az előadás 2002-ben szerepelt a \"Bonner Biennale\" hivatalos programjában, és közvetítette az ARTE csatorna. Ezt követően az előadás megnyerte a \"Novaja Drama-2002\" fesztivált, majd színre vitte a Royal Court (London), a Schauspielhaus (Hamburg), és még sok más európai színház. Eddig angol, német, lengyel, szerb, finn, francia, dán, svéd, holland és magyar nyelvre fordították le.