A színpadi térteremtő - Székely László kiállítása a Kecskeméti Nemzeti Színházban
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a Magyar Belsőépítész Egyesület és a Magyar Művészeti Akadémia Kecskeméti Regionális Munkacsoportja szervezésében Székely László Kossuth-díjas, Nemzet Művésze díszlettervező kiállítása beköltözött hozzánk.Fotó: Benkő Emese
Fotó: Benkő Emese
A kiállítást november 7-én Gajdó Tamás színháztörténész nyitotta meg, valamint köszöntőt mondott Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója. A megnyitóban közreműködtek továbbá a teátrum zenészei, Földiné Mészáros Orsolya és Sipos Gábor Gergő.
Helyszín: a Kecskeméti Nemzeti Színház nézőtéri büféje
A tárlat megtekinthető 2025. január 13-ig, a színház nyitvatartási idejében.
Fotó: Benkő Emese
SZÉKELY LÁSZLÓ, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező 1932. október 2-án született Budapesten. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán végezte.
A diploma megszerzése után, 1961-ben először az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött, majd 1964-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett. 1971-től a szolnoki Szigligeti Színház tervezője: tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a szolnoki teátrum színháztörténeti jelentőségű korszakának művészi arculatához (Molière: Versailles-i rögtönzések, Dandin György, Shakespeare: Athéni Timon, Füst Milán: Boldogtalanok, Bertolt Brecht: Puntilla úr és a szolgája, Csehov: Három nővér).
1979-ben a budapesti Nemzeti Színház tervezője lett, ahol Székely Gábor rendező alkotótársaként nevéhez több legendássá vált színházi produkció fűződik. (Büchner: Danton halála, Shakespeare: Troilus és Cressida, Szuhovo- Kobilin: Tarelkin halála, Mrożek: Emigránsok). 1982-ben az újonnan megalakuló Katona József Színház vezető tervezője lett. 1990-től, két éven keresztül ismét a budapesti Nemzeti Színház tagja; 1992-től 2002- ig, annak megszűnéséig, a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője. 1994-ben a Los Angeles-i Három tenor szuperkoncert látvány-tervezője, 1996-ban a budapesti Népstadionban rendezett Milleniumi Emlékkoncert vizuális terve fűződik a nevéhez.
Fotó: Benkő Emese
Ma is aktív, az ország számos színházában és külföldön is rendszeresen dolgozik mint vendégművész. A hatvanas évektől kezdve műveivel itthon és külföldön egyaránt számos egyéni és csoportos szakmai kiállításon vett részt.
Pedagógiai működése szintén jelentős. 1977-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola akkor alakuló díszlet- és jelmeztervező tanszékének tanára, 1983-tól egyetemi docense, 1990-től 2002-ig pedig a tanszék vezetője. 2004-től 2006-ig óraadó tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői tagozatán, továbbá szakmai kurzusokat tartott a Kaposvári Egyetemen.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
