Hírek
Szerdán társulatunk nem csupán a városi ünnepségen, de a budapesti Millenáris Parkban is fellépett október 23-ai produkciójával. Míg Kecskeméten Sipos Imre rendezésében volt látható a “Tűz és Vér”, addig a fővárosan Szente Vajk rendezését tekinthette meg a közönség, amely a “Vigyázz a madárra” címet viselte. A koreográfia Túri Lajos Péter munkáját dicséri.
Szereplők: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművészei (Bori Réka, Hajdú Melinda, Kovács Panka, Koltai-Nagy Balázs, Orth Péter és Sipos Imre), valamint tánckara és énekkara. Vendégművészek: Miklósa Erika, Török Anna, Szabó P. Szilveszter és Veréb Tamás.
Az 1956-os forradalomról szóló megemlékezésben kiemelt helyet kaptak a forradalom hőseinek és áldozatainak személyes történetei. Első sorban Wittner Mária és Darvas Iván, valamint szemtanúk visszaemlékezései, illetve levelek és naplórészletek elevenítették fel a forradalom szellemiségét, a szabadságért való küzdelmet és az elnyomás elleni harcot. Az elhangzó zenei betétek szintén a forradalom eszmeiségét szimbolizálták.
Az összeállítással a társulat célja az volt, hogy a történelmi események felidézésével tisztelegjen a szabadságharc hősei előtt, és emlékeztessen a magyar nép szabadságvágyára.
A műsorban elhangzó szerzemények:
1. Kiss Dénes: Velünk vagy ellenünk
2. Juhász Levente - Szente Vajk - Galambos Attila: Most vagy soha
3. Névtelen szerző: Bocsájtsatok meg, gyerekek
4. Juhász Levente - Szente Vajk - Galambos Attila: Vihar előtt
5. Pavel Danek - Demjén Ferenc: Vigyázz a madárra
6. Wittner Mária: A halálra ítélt lány
7. Juhász Levente - Szente Vajk - Galambos Attila: Hadd legyen újra
8. Juhász Levente - Szente Vajk - Galambos Attila: Hajnali köd
9. Juhász Levente - Szente Vajk - Galambos Attila: Itt egy nemzet
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva