Portré
Ács János
színész
dalszöveg
rendező
rendezőtanár
író
Életrajz
Tanulmányok: JATE BTK, Színház- és Filmműv. Főisk., 1980.
Életút: 1980-91 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1991- az Arany János Színház rendezője, 1994- az Új Színház főrendezője, rendezett Szolnokon, Zalaegerszegen, az Operaházban és a Katona József Színházban is. Színészi feladatokat is vállal (Martinovics c. film). Jászai Mari-díj (1987).
Főbb rendezései: Csárdáskirálynő (1980), Szentivánéji álom (1980), Middleton-Rowly: Átváltozások (1980), Büchner: Leonce és Léna (1980), Weiss: Marat/Sade (1981, BITEF-fődíj, az év legjobb rendezése díja), Goldoni: Két úr szolgája (1982), Genet: A balkon (1982, 1994), Búcsúelőadás (1982), Filmcsillag (1983), Williams: A vágy villamosa (1984), Örkény: Sötét galamb (1984-85 az év legjobb előadása díja), Munkásoperett (1985, társszerző), Kozma (1986), Leányvásár (1986), Kívánsághangverseny (1988), Egy kiállítás képei (1988, társszerző), Otello (1989), Jolán és a férfiak (1989), Wedekind: Pandora szelencéje - Lulu (1990), Dorian Gray (1990), Csehov: Sirály (1990), Moliére: A képzelt beteg (1990), Békés-Várkonyi: A Félőlény (1991), Grumberg: Szabad zóna (1991), Kacsóh-Bakonyi-Heltai: János vitéz (1992), Beckett: Szöveg és zene (1992), Shakespeare: Lear király (1993), Szophoklész: Oidipusz (1994), Brecht: Jó embert keresünk (1994), Labiche: Gyilkosság villásreggelivel (1995), Shakespeare: Hamlet (1996), Molnár: Az üvegcipő (1997), Cocteau: Rettenetes szülők (1998), Csehov: Cseresznyéskert (1999), Brecht: Egy nagyváros dzsungelében (1999).
Életút: 1980-91 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1991- az Arany János Színház rendezője, 1994- az Új Színház főrendezője, rendezett Szolnokon, Zalaegerszegen, az Operaházban és a Katona József Színházban is. Színészi feladatokat is vállal (Martinovics c. film). Jászai Mari-díj (1987).
Főbb rendezései: Csárdáskirálynő (1980), Szentivánéji álom (1980), Middleton-Rowly: Átváltozások (1980), Büchner: Leonce és Léna (1980), Weiss: Marat/Sade (1981, BITEF-fődíj, az év legjobb rendezése díja), Goldoni: Két úr szolgája (1982), Genet: A balkon (1982, 1994), Búcsúelőadás (1982), Filmcsillag (1983), Williams: A vágy villamosa (1984), Örkény: Sötét galamb (1984-85 az év legjobb előadása díja), Munkásoperett (1985, társszerző), Kozma (1986), Leányvásár (1986), Kívánsághangverseny (1988), Egy kiállítás képei (1988, társszerző), Otello (1989), Jolán és a férfiak (1989), Wedekind: Pandora szelencéje - Lulu (1990), Dorian Gray (1990), Csehov: Sirály (1990), Moliére: A képzelt beteg (1990), Békés-Várkonyi: A Félőlény (1991), Grumberg: Szabad zóna (1991), Kacsóh-Bakonyi-Heltai: János vitéz (1992), Beckett: Szöveg és zene (1992), Shakespeare: Lear király (1993), Szophoklész: Oidipusz (1994), Brecht: Jó embert keresünk (1994), Labiche: Gyilkosság villásreggelivel (1995), Shakespeare: Hamlet (1996), Molnár: Az üvegcipő (1997), Cocteau: Rettenetes szülők (1998), Csehov: Cseresznyéskert (1999), Brecht: Egy nagyváros dzsungelében (1999).
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia
