Portré
Gothár Péter
világítástervező
látvány
színpadra alkalmazta
író
dalszöveg
rendező
díszlettervező
szinpadra alkalmazta
jelmeztervező
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1971-75.
Életút: 1968-71 az MTV rendezőasszisztense, 1975-79 rendezője, 1979-92 a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, 1993- a Katona József Színház rendezője. 1994 az SZDSZ országgy. képv.jelöltje. Veszprémi tv-találkozó fődíja (1977), legjobb rendezés díja (1979), velencei Arany Oroszlán-díj (1980), chicagói Ezüst Hugó-díj (1981), tokiói fesztivál fődíja (1985), Balázs Béla-díj (1987), Ifjúsági Díj (1989), érdemes művész (1990), a filmszemle fődíja (1995, 1996), Gene Moskowitz-díj (1995), Don Quijote-díj (1995), B. Nagy László-díj (1996), Karlovy Vary-i legjobb rendezés díja (1996), Kossuth-díj (1997), főv. színházi díj (1999).
Főbb rendezései: Felső-Ausztria (1977 tv), Imre (1979 tv), Ajándék ez a nap (1979), Megáll az idő (1981), Idő van (1985), Tiszta Amerika (1987), Melodráma (1990), Négyhangú opera (1991 tv), Egyperces novellák (1992), A részleg (1994), Haggyállógva Vászka (1995), színházban: Nebáncsvirág (1978), Halmi (1979), Hazatérés (1979), Hermelin (1981), Revizor (1982), A Werthert már megírták (1982), Diótörő (1983), Farsang (1983), A cigánybáró (1984), Bernarda Alba háza (1984), Agyő, kedvesem (1985), Az öreg hölgy látogatása (1986), Rendőrség (1987), Koldusopera (1990), A kezdet vége (1991), Négyhangú opera (1992), Hit, remény, szeretet (1993), Nem félünk a farkastól (1995), Walpurgis-éj (1996), Dandin György (1996), Agyő, kedvesem! (1997), Erdő (1999), Kés a tyúkban (1999).
Életút: 1968-71 az MTV rendezőasszisztense, 1975-79 rendezője, 1979-92 a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, 1993- a Katona József Színház rendezője. 1994 az SZDSZ országgy. képv.jelöltje. Veszprémi tv-találkozó fődíja (1977), legjobb rendezés díja (1979), velencei Arany Oroszlán-díj (1980), chicagói Ezüst Hugó-díj (1981), tokiói fesztivál fődíja (1985), Balázs Béla-díj (1987), Ifjúsági Díj (1989), érdemes művész (1990), a filmszemle fődíja (1995, 1996), Gene Moskowitz-díj (1995), Don Quijote-díj (1995), B. Nagy László-díj (1996), Karlovy Vary-i legjobb rendezés díja (1996), Kossuth-díj (1997), főv. színházi díj (1999).
Főbb rendezései: Felső-Ausztria (1977 tv), Imre (1979 tv), Ajándék ez a nap (1979), Megáll az idő (1981), Idő van (1985), Tiszta Amerika (1987), Melodráma (1990), Négyhangú opera (1991 tv), Egyperces novellák (1992), A részleg (1994), Haggyállógva Vászka (1995), színházban: Nebáncsvirág (1978), Halmi (1979), Hazatérés (1979), Hermelin (1981), Revizor (1982), A Werthert már megírták (1982), Diótörő (1983), Farsang (1983), A cigánybáró (1984), Bernarda Alba háza (1984), Agyő, kedvesem (1985), Az öreg hölgy látogatása (1986), Rendőrség (1987), Koldusopera (1990), A kezdet vége (1991), Négyhangú opera (1992), Hit, remény, szeretet (1993), Nem félünk a farkastól (1995), Walpurgis-éj (1996), Dandin György (1996), Agyő, kedvesem! (1997), Erdő (1999), Kés a tyúkban (1999).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia
