Portré
Schäffer Judit
jelmeztervező
Életrajz
Budapest, 1931. január 25. - 2008. augusztus 27. -
Szülei: Schaffer Miksa, Vogel Piroska, Férje: Kézdi Lóránt díszlettervező volt.)
Az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, s utána két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.
1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
Egyéni és csoportos kiállításai:
Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975,
A prágai kvadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.
Róla:
Pinkóczi Júlia: Arcok - Schäffer Judit - Filmkultura 2004.
Bőgel J.- Jánosa L.: Scenographia Hungarica 1983.
Szülei: Schaffer Miksa, Vogel Piroska, Férje: Kézdi Lóránt díszlettervező volt.)
Az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán 1954-ben végzett Nagyajtay Teréz tanítványaként, s utána két éven át a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa volt. 1956-tól a József Attila Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház, 1987-től az Operaház vezető tervező művésze, 1991-től a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője volt. 1997-től ismét a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának tagja, vezető tervezője.
A József Attila Színházban A három testőr mellett a Beckett, avagy az Isten becsülete, az Üvegfigurák, és a Chailott bolondja című darabok ruháit tervezte. A Nemzeti Színházban, majd a Magyar Színházban főbb munkái a Czillei és a Hunyadiak, a Mózes, Az utolsó utáni éjszaka, a Csongor és Tünde, a Kényeskedők, az Advent a Hargitán, A velencei kalmár, a Galilei, a Rosencrantz és Guildenstern, A szuzai mennyegző, a Karnyóné, a Romeo és Júlia, a Nagymama, Az ember tragédiája, A hattyú, A gyertyák csonkig égnek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A néma levente előadásainak jelmezei voltak. Az Operaházban opera és balettjelmezeket egyaránt tervezett. Többek között a Nabucco, a Háry János, a Traviata, Gounod Rómeo és Júliája, a Hunyadi László, a Salome, az Anna Karenina, a Trisztán és Izolda, A kékszakállú herceg vára, a Tannhäuser ruhái is az ő keze alól kerültek ki.
Sok más fővárosi és vidéki színháznak, szabadtéri színpadnak és külföldi operaháznak is dolgozott, s rendszeresen tervezett magyar filmek, - Húsz óra, Aranysárkány, A Pál utcai fiúk, Isten hozta őrnagy úr, Hangyaboly, Déryné hol van?, Anna Karerina -, televíziós játékok számára is.
1961-tól 1966-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára. Nagy szerepe volt a hatvanas-hetvenes években az úgynevezett "magyar jelmeztervező iskola" kibontakoztatásában. Tanítványa volt Vágó Nelli és Jánoskúti Márta.
Művészetére elegáns formakultúra, karakterfestő készség, a legkülönbözőbb képző- és iparművészeti, népművészeti stílusok, eszközök adaptálása, ízlés, humor, irónia jellemző.
Egyéni és csoportos kiállításai:
Nemzeti Galéria, Műcsarnok, Bécs, Prága, Tokió, Újvidék, Várszínház
Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1971, Érdemes művész 1975,
A prágai kvadriennálé ezüstdíja 1975,
Az újvidéki nemzetközi kiállítás ezüstdíja 1979,
Kiváló művész 1985, Erzsébet-díj 1991, Kossuth-díj 1997,
Főnix-díj 2005.
Róla:
Pinkóczi Júlia: Arcok - Schäffer Judit - Filmkultura 2004.
Bőgel J.- Jánosa L.: Scenographia Hungarica 1983.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
InterjúkAz semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írtákPeter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg. Szegő György -
Művészek írtákOlasz szalmakalap
„Engem általában lenyűgöz egy színpadi szöveg..., Ez a legfontosabb: olyan anyagot találni, ami meghozza a kedvemet. Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához – ezért rendeztem meg már korábban is – mert örömből fakad.” (Silviu Purcǎrete rendező) Szegő György
