Portré
Haris Pašović
Életrajz
1961 július 16-án született
Iimmár több mint két évtizede Délkelet-Európa vezető színházi rendezői közé tartozik. Az East West Centar művészeti igazgatója, továbbá tanít a szarajevói Színművészeti Akadémia és a bledi IEDC Ügyviteli Iskola rendezői tanszakán. Előadásai rányomták bélyegüket az egykori Jugoszlávia színművészetére. 1992 és 1996 között, Szarajevó megszállásnak idején Pašović a MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatója volt, de ő szervezte meg az első Szarajevói Filmfesztivált is. 2002-ben Shakespeare Rómeó és Júliájának a bosznia-hercegovinai parlament épülete előtti színpadra állításával nagy visszhangot kiváltva tért vissza a világot jelentő deszkákhoz. Pašović egyik kezdeményezője és szerzője volt a Szarajevói vörös vonal című széleskörű projektnek, mellyel 2012. április 6-án megemlékeztek Szarajevó megszállásának huszadik évfordulójáról.
-
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva