Portré
Henrik Ibsen
alapszöveg
rendező
író
Életrajz
Skienben született
Elszegényedett városi patrícius fia. Kisvárosi légkörben, a rossz családi körülmények miatt patikussegéd lesz, orvosi és festõmûvészi pálya érdekli.
Cikkeivel valamint Catilina, (1850 ) címûdarabjával, Schiller és a forradalmi romantika hatását tükrözõ elsõ darabjával szerény drámaírói hírnevet szerzett Néhány évig a bergeni, majd az oslói színháznál dolgozott mint dramaturg és rendezõ.
Ifjúkori drámai után, pl. Östráti Inger asszony, 1855, A solhaugi ünnep, 1856, a hõsi ideálok kérdésével vetett számot két drámai költeményében, amelyek a világhírt jelentették számára: Brand, 1866; Peer Gynt, 1867.
Munkásságának középsõ periódusában, írt darabjai: A társadalom támaszai, 1877, Nóra, 1879, Kísértetek, 1881, A népgyûlölõ, 1882, A vadkacsa, 1884, Rosmersholm, 1886.
bsen harmadik, öregkori korszakának mûveit: Hedda Gabler, 1890, Solness építõmester, 1892, Kis Eyolf, 1894, John Gabriel Borkman, 1896, Ha mi, halottak, föltámadunk, 1899.
Állami ösztöndíjjal külföldre utazott, és 1891-ig olasz és német földön élt.
Élete utolsó évtizedében hazájában és Európa-szerte ünnepelt személyiség lett.
Magyarországon 1887-ben mutatták be elsõ darabját, szinte minden mûvét lefordították, sikerét a számtalan kiadás és a gyakori elõadások jelezték és jelzik a mai napig.
1891-ben Magyarországon is megfordult.
Elszegényedett városi patrícius fia. Kisvárosi légkörben, a rossz családi körülmények miatt patikussegéd lesz, orvosi és festõmûvészi pálya érdekli.
Cikkeivel valamint Catilina, (1850 ) címûdarabjával, Schiller és a forradalmi romantika hatását tükrözõ elsõ darabjával szerény drámaírói hírnevet szerzett Néhány évig a bergeni, majd az oslói színháznál dolgozott mint dramaturg és rendezõ.
Ifjúkori drámai után, pl. Östráti Inger asszony, 1855, A solhaugi ünnep, 1856, a hõsi ideálok kérdésével vetett számot két drámai költeményében, amelyek a világhírt jelentették számára: Brand, 1866; Peer Gynt, 1867.
Munkásságának középsõ periódusában, írt darabjai: A társadalom támaszai, 1877, Nóra, 1879, Kísértetek, 1881, A népgyûlölõ, 1882, A vadkacsa, 1884, Rosmersholm, 1886.
bsen harmadik, öregkori korszakának mûveit: Hedda Gabler, 1890, Solness építõmester, 1892, Kis Eyolf, 1894, John Gabriel Borkman, 1896, Ha mi, halottak, föltámadunk, 1899.
Állami ösztöndíjjal külföldre utazott, és 1891-ig olasz és német földön élt.
Élete utolsó évtizedében hazájában és Európa-szerte ünnepelt személyiség lett.
Magyarországon 1887-ben mutatták be elsõ darabját, szinte minden mûvét lefordították, sikerét a számtalan kiadás és a gyakori elõadások jelezték és jelzik a mai napig.
1891-ben Magyarországon is megfordult.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó






















