Portré
Sipos Imre
Életrajz
Életpályája: 1970. november 20-án született Miskolcon. Előbb Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolán 1993-ban, majd a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett 1997-ben magyar szakos tanárként. Egyetemi tanulmányai alatt a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte színi pályafutását. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1999-ben végzett Horvai István és Máté Gábor osztályában. Ez után a Nemzeti Színház társulatához szerződött, melynek a 2000-ben történt névváltása Pesti Magyar Színházra után is a tagja maradt, illetve 2010-től 2015-ig a társulat menedzser igazgatója volt. 2015 nyarán a XV. Pécsi Országos Színházi Találkozó színészzsűrijében foglalt helyet. A következő évadtól a Budapesti Operettszínház tagja lett. 2016. július 1-jétől 2021. június 30-ig ismét Őze Áron vezető munkatársa, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatójaként.
Színészi munkája mellett rendez is. 2015 óta a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának hippológia szakára jár. A lovaglást – ami már gyerekkora óta érdekelte – a Színművészetin, öttusa lovakon kezdte el. 2016-ban megnyerte a Nemzeti Vágta OTP Bank Jótékonysági Sztárfutamát, ahol az 500 000 forintos pénzdíjat a Magyar Lovasterápia Szövetségnek ajánlotta fel.
A Pro Solidaritas 2007, a Magyar Színház művészeiért Alapítvány kuratóriumának tagja, és képviselője.
Díjak:
Főnix díj (2005, 2009)

Képsorozatok
-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Interjúk
Beleszülettem a színház világába
Cseke Péter 18 éve vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat. Vallja, hogy egy színház akkor jó, ha úgy működik, mint egy könyvtár: mindenki megtalálja a kedvére valót. Zsigmond Lilian -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György























