Portré
Seregi László
társrendező-koreográfus
társrendező
koreográfus
koreográfia
művészeti tanácsadó
rendező
szövegkönyv
Életrajz
Budapesten született 1929-ben.
1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult. Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett.
1957-ben szerződtette az Operaház. Az dalszínházban táncosként kezdte, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte balettbetéteket készített operákba.
A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).
1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta és A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint.
Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel.
1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.
Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.
Legfontosabb munkái:
Spartacus (Aram Hacsaturján), 1968; Bartók-balettek, 1970; Sylvia (Léo Delibes), 1972; Cédrus (Hidas Frigyes), 1975; Variációk egy gyermekdalra (Dohnányi Ernő), 1978. A 80-as évek közepétől kezdődik újabb alkotói periódusa Shakespeare jegyében: Rómeó és Júlia (Szergej Prokofjev), 1985; Szentivánéji álom (Felix Mendelssohn) 1989.
A makrancos Kata című balettet 1994-ben koreografálta Goldmark Károly zenéjére.
Seregi László Kossuth-díjas, Kiváló művész, az Erkel Ferenc-díj és az Osztrák Nagy Érdemrend tulajdonosa; hatvanadik születésnapjára a babérokkal ékesített Zászlórenddel tüntették ki.
1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult. Hamar megmutatkozott koreográfusi tehetsége: 1952-ben jelentkezett a Kalotaszegi táncok című művel, amelyet 1953-ban a Reggel a táborban követett.
1957-ben szerződtette az Operaház. Az dalszínházban táncosként kezdte, majd balettmester és koreográfus lett. Eleinte balettbetéteket készített operákba.
A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).
1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatta be az együttes háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta és A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint.
Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egy kiváló egyfelvonásossal jelentkezett, a Változatok egy gyermekdalra című művel.
1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt. 1985-től újból jelentős alkotások sorozata indult: a Rómeó és Júliával megalkotta első Shakespeare-balettjét; ezt követte 1989-ben a Szentivánéji álom, majd 1994-ben A makrancos Kata.
Koreográfiáival az Operaház balettegyüttese az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön. Műveit a világ jelentős balettszínpadain bemutatták és műsoron tartják.
Legfontosabb munkái:
Spartacus (Aram Hacsaturján), 1968; Bartók-balettek, 1970; Sylvia (Léo Delibes), 1972; Cédrus (Hidas Frigyes), 1975; Variációk egy gyermekdalra (Dohnányi Ernő), 1978. A 80-as évek közepétől kezdődik újabb alkotói periódusa Shakespeare jegyében: Rómeó és Júlia (Szergej Prokofjev), 1985; Szentivánéji álom (Felix Mendelssohn) 1989.
A makrancos Kata című balettet 1994-ben koreografálta Goldmark Károly zenéjére.
Seregi László Kossuth-díjas, Kiváló művész, az Erkel Ferenc-díj és az Osztrák Nagy Érdemrend tulajdonosa; hatvanadik születésnapjára a babérokkal ékesített Zászlórenddel tüntették ki.

Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó






















